Sok száz ember egy zárt térben, ahol gyakran használnak nyílt lángot vagy pirotechnikai eszközöket – egy színház minden tűzvédelmi szakember rémálma. És bár a bécsi Ring színház 1881-es tragédiája borzasztó példával szolgált a színháztüzek veszélyeire, a jelenleg hatályos jogszabályok máig nem rendezik megnyugtatóan a kérdést.

A Tűzvédelmi Mérnökök Közhasznú Egyesületének (TMKE) kezdeményezésére a Magyar Mérnöki Kamarában egyeztetés kezdődött a tűzvédelmi tervezői jogosultság bevezetésének szükségességéről, lehetőségéről.

A villamos berendezések létesítésére vonatkozó szabványok és előírások számos olyan intézkedést tartalmaznak, amelyek közvetve vagy közvetlenül összefüggenek a tűzvédelemmel. Ingyenesen letölthető elektronikus szakkönyvünk ezt a témakört dolgozza fel.

Egy épületben számos olyan rendszert találunk, amelyeknek tűz esetén is működniük kell – sőt akkor kell működniük igazán. Létfontosságú tehát, hogy ezek a berendezések olyan kábelrendszeren keresztül kapják a villamos energiát, amely tűz esetén is biztosan vezetőképes marad.

Mostanában gyakran hangzik el az építőiparban a következő mondat: „...de hát uniós tagok vagyunk mi is, és van neki német/francia/angol stb. minősítése, az nem elég?” Válaszként összefoglaltuk a tűzvédelmi jogszabályokban bekövetkezett legfontosabb változásokat.

Egy épület tervezése során az építész egyik fontos feladata, hogy kívül-belül helyet biztosítson az esetleges tűzoltáshoz szükséges vízforrásoknak. Bár ezek helyét és egyéb tulajdonságait jogszabályok írják elő, az építész is számos döntést hozhat e téren.

Az új OTSZ - helyesen - előtérbe helyezi a lépcsőházi füstmentesítést, de a kialakításra vonatkozó követelmények nem bővültek lényegesen. A cikk olyan, kevéssé szabályozott tényezőkre hívja fel a figyelmet, amelyek a lépcsőház "tűzeseti működését" alapvetően befolyásolják.

Egyszerűsége okán a sprinklerberendezés fajlagosan a legolcsóbb és egyik legüzembiztosabb oltóberendezés. Ha egy egész épületet, vagy komplett épületrészeket kell védeni, a sprinkler oltóberendezések számítanak a leginkább elterjedt megoldásnak.

A tűzállósági fokozat az új OTSZ-ben is központi szerepet kapott, azaz továbbra is az egyik legfontosabb kiindulási paraméter az építmények és részeik tűzvédelmi tervezésénél. Az új szabályozás több ponton lényegesen eltér a korábbitól; a cikk az újdonságokat vázolja fel.

Nem ritkaság, hogy hiányosságok, mulasztások vagy szabálytalanságok miatt a tűzvédelmi szakhatóság nem engedélyezi egy új épület használatba vételét. Hogyan lehet ezt elkerülni?

Azt már ezer filmben láthattuk, ahogy egy titkosügynök végigkúszik az irodaház szellőzőrendszerén, azt viszont sosem, ahogyan a tűz kúszik végig ugyanott. Pedig ez utóbbi sokkal gyakoribb – ezért kell megbízhatóan tisztítani a légtechnikai vezetékeket.

Milyenek a napjainkban épülő épületek? Természetesen korszerűek. És milyenek ezekben az épületekben a tűzjelző berendezések? Erre ad választ Csepregi Csaba tűzoltó alezredes, régióvezető tanulmánya.

Napjainkban egyre fontosabb a tűzvédelmi tervezés. E térhódítás részben a technikai fejlődésnek tudható be, részben pedig a változó jogszabályi környezetnek, és nem kis részben a feladatok bonyolultságának és sokrétűségének.

Kétszer ad, aki gyorsan ad, tartja a mondás. Aki időt nyer, életet nyer, szól a másik. Ebből a felsorolásból viszonylag nehéz áttérni a gyors beavatkozás hasznos voltára, azon belül pedig a kulcsszéf szerepére - pedig muszáj lesz.

Egyre gyakrabban kerül terítékre különböző szakmai fórumokon a hő- és füstelvezető rendszerek kérdése, mert mind a magyar, mind az Európai Uniós szabályozás jelentősen változik. Az alapelv azonban mindig ugyanaz marad: a személyvédelem.

Az európai uniós jogharmonizáció jegyében megtörtént a legfontosabb tűzvédelmi előírásokat tartalmazó 2/2002 (I. 23.) BM rendelet módosítása is. A korábbi szabályozás gyakorlatilag nem foglalkozott az álpadlók kérdésével, az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat azonban szigorú előírásokat tartalmaz.

A tűzfal meghatározása ugyan egyértelmű, ám a definíció talán nem a legfontosabb dologra összpontosít. Szerzőnk véleménye szerint a tűz terjedésének megakadályozásában alapvető fontosságú a tűzfal állékonysága és ellenállóképessége oldalirányú erőhatásokra. Ehhez azonban megfelelő módon kell megtervezni és kialakítani ezt a szerkezetet.

Tavaly óta az épületszerkezetek merevítő rendszereire is egyértelmű tűzvédelmi követelményeket fogalmaz meg az OTSZ. A logikus rendelkezés révén növelhető az épületek állékonysága tűz esetén.

Magyarországon jelenleg mintegy 507 ezer, paneles technológiával épült lakás létezik. A panelházak közül sokat újítanak fel, ám az utólagos hőszigetelés vagy a lapostető átalakítása során kevés szó esik a paneles épületek tűzvédelmi sajátosságairól, a rekonstrukció tűzvédelmi vonatkozásairól.

Az épületek villamos tervezése és kivitelezése során számos, a tűzvédelmet érintő hibát lehet elkövetni, ami a használatbavételi engedély megszerzését késlelteti. Az elektromos tervezés és a kivitelezés tehát több ponton befolyásolja egy épület tűzbiztonságát.